Milyen volt szőkesége, nem tudom már...

Hát Juhász Gyula sem tudta, meg én sem tudom, ugyanis vettem egy faszán szőke hajfestéket (kb 5x drágábban mint otthon ) , befestettem szépen éééés barna lettem :) Úgy látszik itt volt az ideje.


Ez egy rettentően hosszú nap volt és most alig állok a lábamon, de a gyerkőc mellől csak most tudtam kimászni az ágyból..
3 óra alvás után hatalmas hiszti és üvöltés árán felkeltünk, felöltöztünk és startoltunk az oviba...hál istennek...
Utána még szöszmötöltem egy keveset,majd felültem az első buszra amit jött - szerencsére a 17-est sikerült kifognom, ami pont egy olyan helyen tett le, hogy nagyjából betudtam lőni merre is lehetek..
Az első kanyar után (bár nem terveztem) betaláltam a leghosszabb sétálóutcát Porto-ban és pont a legnagyobb tömeg volt, embertömeg masszívan- így igazán azt érezhettem, hogy kislány a nagyvárosban. hihi. jó volt.
A mai napra a pályaudvart tűztem ki célnak ,meg a nagy portói piacot...Ezek mind meg is lettek, de többet láttam ,mint amennyit előzetesen terveztem és a lábam csak vitt és vitt, aztán már csak azt vettem észre, hogy sötétedik, a lábaimat meg kurvára nem érzem...borogatással kezdtem, ahogy hazaértem.

A pályaudvar hatalmas - ( Sáo Bento pályaudvar) mintegy 30 ezer csempéből álló kék-fehér csempeképekkel és toltálisan a város közepén van és akkora tömeg volt, hogy alig bírtam bemenni- természetesen még valami élő- tévéadást is sikerült elcsípnem , így talán portugálok ezrei láthatták ma este a híradóban érdeklődő pofázatomat...(kezemben a fényképezőgéppel-naná-turista a kislány)




Miután onnan sikerült kikászálódnom (megjegyzem még visszatérek,mert a tömeg miatt alig lehetett fényképezni) valahogy sikerült bekeverednem egy hatalmas bevásárlóközpontba, utána megtaláltam Porto szerintem legnagyobb turkálóját, ahol ma minden 3 euróba került, mindezekután kényeztettem magam egy tejeskávéval ,keksszel és üdítővel a napsütésben egy kávézó teraszán a Ribeira-nagyedben a folyóparton...

...elhajtottam vagy 12 turistabuszozásra és 3 hajókirándulásra csábító fószert (úgy látszik az európai(bb) ábrázatomat nem tudom elrejteni )...

nameg órák óta kerestem a híres nagy portói mercadot , avagy a piacot és amikor már teljesen feladtam ,akkor megtaláltam, már persze ha jól gondolom , mert annyira nem volt nagy és annyira nem is volt nagy szám, de azért fényképeket mellékelek természetesen.





Ezekután átsétáltam kedvenc hidamon, metróztam , csacsogtam a buszmegállóban az idegenekkel , elmentem még vásárolni is ,majd jókésőn hazaértem és tettem,amit tenni kell...
Még töltök fel képeket az indafotóra,aztán elteszem magam , holnap végre péntek.


Az otthoniaknak nagyon jó szórakozást holnap a Krushon, Sziszkónak millió puszi és üdvözöljétek helyettem is ,hogy hazatért külföldről, az Ákosoknak boldog névnapot, de különösen egynek, és a második emelet is vígadjon, meg mindenki akit szeretek. Csoki, Zs

Random Thoughts

Drágalátos olvasóim,


már megint nagyon késő van , ami alapban azt jelenti, hogy kínszenvedés lesz az ébredés,nade:

Csodálatos napom volt!
Ez az óceán elvarázsol. Egyszerűen megbabonáz, és kirekeszt minden rossz, negatív gondolatot a fejemből...felszabdultnak érzem magam és tökéletesen boldognak!!!

Már szürkület volt amikor leértem és ott maradtam naplementéig...sajnos a legszebb pillanatoknál már lemerült az akkuja a fényképezőgépemnek, de így is elkaptam pár szép "érzést"- ,meglehet tekinteni a http://indafoto.hu/kisszsofiaagnes oldalon.
Amikor ott ülsz és tudod ,hogy előtted a végtelen és az ég egybeolvad a vízzel és semmit nem hallassz, csak a hullámokat meg saját magadat...és amikor a hullámok miatt kijön a víz, majd hiretlen visszafolyik...olyankor még nedves a homok pár pillanatig és visszaveri az ég színét...csodálatos

Nem is tudom szavakba önteni, most is könnyezem.
A tökéletes harmónia.
Már ezért megérte idejönnöm.


Ahogy ott ültem , megszólított egy kedves fiú, együtt vacogtunk, mert már nagyon fújt a szél, megmutogatta a fényképeit amiket a parton készített, elmesélte hogy fényképész szeretne lenni, meg hogy vigyázzak a portugálokkal, főleg a férfiakkal, mert sok a gonosz és rosszindulatú ember errefelé... sok jótanáccsal látott el, hebegtünk-habogtunk néha , meg egymást hoztuk zavarba a régen és/vagy ritkán használt angolunkkal és nagyon jókat nevettünk...felajánlotta ,hogy megmutatja a város és bemutat jó portugál embereknek...
Ámen

Szökőnap és 2 kimaradt post után...

Bocsánat, bocsánat,bocsánat, de az utolsó 2 napom valahogy elszállt, na meg nem volt Filipe, így Líviával szórakáztunk.

Szombaton, miután elvittük a kissrácot a nagymamához (avó), elmentünk egy West End-szerű bevásárlóközpontba, ahol lazán elmászkálgattam 4 órát, Lívia közben elment, így mentem mindenfelé, vettem egy üveg Portóit is és este 10 jött oda értem. Aztán hazaértünk ,ő elment dolgozni és meg szürcsölgettem a boromcskából egy keveset, hátha könnyebben alszom végre, de az eredmény egy pohár vörösbor és egy hajnali 4 órás fekvést lett. Sajna az estéim nagyon hamar elcsúsznak, nemigazán tudom őket szabályozni és állandó "időtlenségben" élek. Aktuálisan nem tudom milyen nap van, hanyadika, és a pontos idővel sem vagyok mindig tisztában...amikor azt gondolnám, hogy délután 3, akkor már természetesen este 7 van, csak furcsa, hogy sokáig van világos ,meg meleg.
A vasárnapi napunk teljesen lazulós volt, sokáig aludtunk, aztán elmentünk vásárolni, meglátogattuk Filipet, megnéztünk 2 filmet és elmentünk az éjszakába...kicsit későn ugyan ,mert fél kettőkor indultunk, de bártűznézőbe kezdtünk és rengeteget autókáztunk. Voltunk szinte az összes kerületben, átmentünk több hídon és Lívia folyamatosan magyarázta, hogy mi hol található...Aztán reggel 5re haza is értünk, megittuk a maradék boromat,megnéztünk még egy filmet és végre aludtunk :) Én szerényen csak délig, de ha az ember későn kel,akkor az egész nap elszáll félelmetesen hamar. Így tegnap megint csak azt vettem észre, hogy hajnali 3 volt,amikor ránéztem az órára, így ráerőszakoltam magam egy alvásra az Oscar megismétlése után...És most itt vagyunk, a jelenben és nem egy hosszú bejegyzés,mert megyek le a partra, de este megpróbálok valami átfogóbbat szerkezteni, csak most benne van a petárda a seggemben.

Adeus!

Fényképek

Kezdetnek itt egy link,de holnap fotózom, estére fentlesznek,becsszó

Íme

www.indafoto.hu/kisszsofiaagnes

a Sábado

Légyszíves mondjátok meg, hogy ti látjátok- e képeket, amiket beszúrok ide, mert nekem eddig egyiket sem jeleníti meg...

Azt terveztem a tegnapi csodálatos napsütős péntek után, hogy telerakom ma a fényképezőgépemet...sajnos megint esőre keltem. Így nem tudom visszaadni azokat a szép színeket és hangulatot, amit látok... az utolsó fényképezésemnél is pechemre beborult volt az ég Porto felett.. Kitartóan várok az adandó alkalomra.

Érdekes, hogy soha nem voltam egy nagy túrórudi-fan, de amióta tudom, hogy itt nem lehet beszerezni, napról-napra jobban vágyom rá :) Amúgy rengeteg itt a sütemény és nagyon finomak is, a kedvencem egy répás-süti lett, ami úgy ragad,hogy háromszori kézmosásra sem tudsz hozzányúlni semmihez.

Többen kérdeztétek,hogy milyenek az emberek, de főképp a nők... hát volt egy sztereotípiám, miszerint is itt biztos, hogy baromi feltűnő leszek majd a szőke fejemmel (ami nem feltétlenül lenne jó) , de azt kell mondanom , hogy nagyon elvétve látok olyan nőket, akik magukon viselnék a mediterrán, portugál jelleget. Sok a szőke és világos hajú nő(előbbi azért inkább festett), és kevés a sötéthajú, sötét szemöldökű... A férfiakon már inkább jellemző mindez, nekik a bőrük is sötétebb, de nem tudom megkülönböztetni a nemzeteket igazából, mert rengeteg itt a brazil , mert a nyelvük ugye azonos és itt jobbak a lehetőségeik, mint Dél-Amerikában...(mihezképest?)
Az igaz viszont, hogy mosolygósabbak-legalább is nekem is jött le. De ugyanúgy jellemző a nyomor és a szegénység is, a házakon lehet a legjobban látni . Itt a házak nagy része cserép-tetejű és szinte mindegyik ház teteje be van szakadva. Amikor a nagy hídon áltam, akkor láttam fölülről az épületeket és kicsit meg is döbbentem.
Tegnap megkaptam az első fizumat és nagyon örültem neki :)

Annyira furcsa, mert soha életemben nem álmodtam ennyit ,mint itt .Ez már csak azért is érdekes, mert elkezdtem olvasni Szepes Mária egyik könyvét, aki pont az álmokra próbálja a legnagyobb hangsúlyt fektetni és keresi benne a "jóslatokat". Így akarva-akaratlanul állandóan próbálom fejtegetni ,hogy mi mit jelenthet és be kell, hogy valljam: kurva idegesítő ezen kattogni, pláne, hogy van fix 3 ember, aki állandóan szerepel bennük, és még csak nem is ismerem őket.

Ismerősök felhajtása érdekében azt gondoltam, hogy a wiw végre valami érdemleges funkciót fog betölteni az életemben; természetesen csalódnom kellett, ugyanis amikor beírtam a keresőbe, hogy Porto és Vila Nova de Gaia, akkor rengeteg embert kidobott, de részletes átnézés után rá kellett, hogy jöjjek, a 90%-a 14-18 éves kor közötti magyarországon élő fiatal ,aki valószínűleg kedvenc énekesnőjét vagy focistáját favorizálja, ezértő is ezt jelöli be településnek...
Végülis átszűrés után találtam néhány embert, kettővel már fel is vettem a kapcsolatot és jövő héten találkozunk. Nagyon várom már, ugyanis ha egyedül van az ember, akkor bármennyire is talpraesett adott esetben -sokkal nehezebben boldogul, és bevallom kicsit magányosnak érzem magam. Soha nem voltam az az egyedül-sétálós fajta és most nehéz ezt megszoknom, de ugyanakkor rengeteget gondolkozom és sokkal több időm jut MAGAMRA.

Elmegyek sétálni, írjatok, kérdezzetek,millió puszi
Zs

Szépséges Porto- fotós által

Saját képeimet igyekszem minél hamarabb rendezni és megosztani !(tényleg)

A tisztánlátás végett...

Akkor most belinkelem ide hanyagul azt az első beszámolót, amit jónéhányotoknak elküldtem már...de aki ide téved, az nem tudja miről van szó... a hogyanok és a miértek...,tessék.

Drága szeretteim, barátaim!

Egy nagy elnézést-kéréssel kell kezdenem, amiért ilyen sokáig tartott, mire hírt tudtam adni magamról..bajok voltak a nettel, meg mostanra tudtam beüzemelni a laptopomat, így már vannak ékezeteim is...

Akiknek nem állt módomban eddig elmesélni a fejleményeket, azoknak egy gyors összefoglaló: Kintvagyok 11-e óta Portoban, Portugália második fővárosában és egy félig magyar kisfiúra(Filipe) vigyázok, amíg az anyukája(Lívia dolgozik).

Nem is tudom,h ogy lehet igazán jól összefoglalni azt, hogy milyen itt az élet, ezért lehet kicsit tagolatlan lesz a beszámolóm.

Nos, 11-én felcsücsültem a repülőre, Brüsszelben 3órás várakozás után iderepültem, Porto-ba. Líviáék késtek, ezért kezdtem kétségbeesni, hogy átverés az egész, de potom 20 perc késéssel meg is érkeztek, addig meg egy kedves belga úriember szórakoztatott.

A szállásról annyit, hogy úgy tudtam, hogy panelba jövök..Hát nem igazán nevezném annak az otthoni panelnek, inkább társasháznak mondanám. Itt van a mi kis lakásunk , 2 és fél szobával, nagy terasszal, ahonnan látom az óceánt. Van egy belső udvar, ahova csak a lépcsőházakból lehet kimenni, így "külsősök" nem járhatnak be. Hatalmas foci- és kosárpálya, no meg homokozó és park...kutyák kizárva

A munkaidőmről tudni kell, hogy egyáltalán nem vészes. Mivel anyuka táncol, ezért ő este 10kor megy el, az én munkám ilyenkor kezdődik: egy kis meseolvasás, játszás, fogmosás és alvás. Másnap reggel meg a hatalmas harc, mert oviba kell menni(ami amúgy itt van a sarkon). Reggel 10ig kell bevinnem és utána megint szabad vagyok estig. Elméletileg.
Filipe múlt héten sajnos beteg volt, így egész héten itthonmaradt, ezért nem nagyon tudtam kimozdulni, mert bár nem volt megszabva, hogy segítsek, mégis úgy gondoltam , hogy bemutatkozásképpen nem ártana képviseltetnem magam. Ma reggel rekordot döntöttünk, masszív fél órás könyörgés(részemről) és hiszti(részéről) után sikerült rávennem egy kakaó megivására, meg felöltözködésre.

Filipe-ről...Mivel beteg volt érkezésemkor, egy rettentően nyűgös állapotában ismertem meg. Egész nap sírt, üvöltött,hisztizett

, verekedett, ütötte a saját fejét és tépte a haját. Rettentően kétségbe voltam esve, hogy mekkora kicseszés ez, anyuka igazán szólhatott volna, hogy egy elmebeteghez jöttem...A helyzet nagyon nem javult én meg már 3 napja nem tudtam enni az idegességtől. Aztán most vagy elkezdtem megszokni, vagy már-már normalizálódik a helyzet...igazán nem tudom, de jobban viselem. Ha rájön az 5perc, úgy csinálok, mintha nem vennék tudomást róla és akkor rájön, hogy rajtam nem fog ki. Reméljük csak javulni fog.

A városról..Porto hihetelenül szép város, és magán viseli a mediterrán vidék összes jellegét. Mi nem a belvárosban élünk, hanem egy külső kerületében,Vila Nova de Gaia-ban, ami a portoi borházakról híres. Porto-t sokszor Budapestként képzelem el, mert itt van a híres Douro-folyó, ami ugyanúgy szeli ketté a várost, mint a Duna Budapestet. Így-ha mondhatjuk-én a budai oldalon élek, a nagy belváros meg "Pesten" van. Rengeteg busz közlekedik, van 4 metrovonal is, így bárhova eljutok ahova akarok, csak kicsit sokallom az utazási költségeket...A város legszebb környéke szerintem a rakpart, ami a régi Ribeira-negyedhez tartozik.Itt vannak 4ezer éves épületek is. Az utcák keskenyek , kanyargósak, és azt érzed, hogy már 6x eltévedtél, de a végén mégis kilyukadsz valahol. Aki nem szereti a bezártságot, az biztos nem tudná elviselni...
A portugálok a teregetés koronázatlan királyai..Mindenhol lógnak a ruhák, de tényleg mindenhol.
Nem szeretem, hogy köpködnek. És nem csak a "pórnép", hanem az üzletemberek is. Mindenki köpköd és figyelni kell, hogy hova lépsz.
Rengeteg a fiatal, de főképp a gyerekek vannak túl sokan. Az állami ovikba 2 éves előjegyzéssel sem lehet bekerülni, a magánovik ára pedig havi 200-250 euro.(!)-Filipe is egy ilyenbe jár. A hely meglehetősen lepukkant, de azt kell megfizetni, hogy nem 60an vannak egy csoportban, hanem csak 20-an...

A buszsofőrök valószínűleg mind elmebetegek...én eleve nem mernék ebben a városban vezetni, nemhogy még hatalmas busszokkal, amikor minden egyes kanyar ki van centizve...keskeny utcák, hatalmas dugók és állandó dudálás.
A portugálok mindig dudálva közlekednek, mert sok az egysávos út, így mindegyik próbálja jelezni a többieknek, hogy jön...tegnap is vagy 50 métert tolatott a busz alattam, mert jött szembe valaki.

Az árak hál istennek nem katasztrofálisak, igazából minden hasonló Magyarországhoz. A cigi drágább valamivel, de abszolút kifizethető; egy Marbi például 3 euro.
Anyu kérdezte, hogy minden tele van-e zöldséggel, meg gyümölccsel?
Hát nem.
Kb ugyanannyi és ugyanakkora a válszték, mint otthon. Igaz, hatalmas mercado-n (piac) még nem voltam, pedig biztos van egy rakás -ott talán más a helyzet. Én eddig supermarket-ban voltam, meg kisközértben, ott meg minden ugyanolyan, semmi extra.
Egyet kivéve: baromira megkívántam egy jégkrémet első nap és elindultam a nagy fagyasztó felé. Semmi jégkrém nem volt benne, viszont televolt asztalnyi nagy undorító polipokkal. Kérdeztem Líviát, állítólag a helyiek minden héten polipot zabálnak, mert annyira szeretik. Sok nyilván a hal, meg a kagyló is, de azok nem borzasztottak el ennyire. Amúgy minden boltnak halszaga van.
Amin meglepődtem, hogy a nyulat is nagyon szeretik, és szerencsétlen nyulak ugyanúgy kivannak pakolva , mint a polipok :kicsit széthúzva, hogy lásd mekkora, de neked kell már szétbontani...pfuj.

Az óceán csodálatos.
Sajnos csak a második napomon tudtam először lemenni a partra, pedig tényleg itt van egy köpésnyire-kb 10 perc séta, miután megtaláltam a legrövidebb és legegyenesebb utat, mert az elején bekerültem sikátorokba, meg zsákutcákba-.
Hihetetlen, hogy február elején mezítláb rohangálok a homokban és azzal szórakozok, hogy elkapnak-e a hullámok .
Amúgy hatalmas hullámok vannak, 10-15 méterre is kijön a víz. Mindig fúj a szél sajnos, ezért úgy érzem néha mintha hűvös lenne, de nem panaszkodom az átlag 18-20 fokommal, mert hallottam, hogy otthon meglehetősen hideg van.

Itt a lakásokba nem szerelek fűtést eredetileg, nekünk is csak egy kis hősugárzónk van, amit fürdésnél használunk.
Üzenem annak, akitől kaptam a lábtyűt, hogy igenis szükségem volt rá, mert a nap sajnos nem éri a lakást egyszer sem, csak talán hajnalban és ezért estére meglehetősen hideg lesz. Átlagban 2 pulcsi van rajtam, meg 2 zokni ilyenkor. Szóval köszönöm Mérász Úr

A nyelvről annyit, hogy először teljesen érthetetlennek és hadarósnak tűnt, de szerencsére alig egy hét után már elég sok minden ragadt rám..még mindig nem tudom azt mondani, hogy egy szép nyelv, mert sokkal érdesebb és nyersebb, mint például a szép dallamos olasz . A TV nagyon nagy segítségemre van, mert rengeteg csatorna van és a az adók 90%-a angol nyelvű adásokat közvetít, portugál felirattal. Még a főbb kereskedelmi csatornák is- így természetfilm,film,talk-show,reality-show és mindenféle más is érthető számomra.Az angolba annyira belerázódtam, hogy mostmár elég csak a portugál feliratra figyelnem, és amit megértek, azt rögtön lejegyzem. Azonkívűl van itt egy csomó nyelvkönyv, amik szintén segítenek.
Az elején azt gondoltam, hogy Filipe fog megtanítani a nyelvre, de neki meg a magyar nem erőssége annyira, úgyhogy inkább én tanítom.

Már fényképezgettem, idővel feltöltöm őket a http://www.flickr.com-ra, amihez adok majd linket is.I gyekszem a napokban megejteni.

Most így hirtelen ennyi. Szeretnék blogot is írni, így hogy már van ékezetes billentyűzetem, ott majd mindent nyomon követhettek, ha érdekel titeket, hogy milyen az itt-lét.

Millió puszi mindenkinek, nagyon sokat gondolok rátok, akinek van kedve meg "ereje", azt szívesen látom, itt másfél hónapon belül beindul a nyárszezon :)

Csók
Zsófika

Rendíthetetlenül,ólómkatonalányosan

Olá amigos!!

Na, több , mint egy hét után sikerült magam rávennem, hogy ide is írjak; mik meg nem történnek..pedig azt gondoltam nem vagyok az a blog-írós fajta, de úgy látszik soha nem mondhatjuk azt, hogy soha, mert a dolgok változnak, és : professzionálisan blogger lettem.. jee
Elgondolkodtat, hogy mi is a blog-írás célja. Indulásom előtt pár nappal , egyik kedves ismerősömnet kérdeztem, hogy vajon hol a határ a blog és a napló között?
Kedves naplómat nem akarok írni, pláne nem az interneten, ahol mostmár mindenkit lelehet csekkolni -nem is akármennyire, azonkívűl egy édesnaplóm-kedvesnaplón megírására már késztetett az itt-létem, de két nap után befuccsolt a próbálkozás,mert fura azért már ennyi idősen leülni és leirogatni mindent, ami aznap történt... (ennyi idősen természetesen azt értem , hogy kiscsikóként gyártottam tonnaszámra a naplókat, leírva benne minden fölöslegesebbnél fölöslegesebb dolgot.) Mostmár egy kicsit szofisztikáltabbanak érzem magam :)

Aktuálisan rettentően fáradtnak érzem magam, mert a kiscsóka tegnapelőtt éjszaka valahogy nem érezte jól magát, ennek következtében kihányt mindent, még azt is amit nem lehet talán, és egy hajnali 4-ig tartó plusz munkát szervezett le nekem- takarítás keretében...reggel természetesen azt sem tudtam hol vagyok, szerencsémre Lívia még fentvolt, rá meg a mosás várt és elvitte a gyereket az oviba. Így tovább aludhattam, de azóta nem térek napirendre , ma is reggel 5ig bámultam ki a fejemből , meg néztem a felragasztott foszforeszkálós csillagokat, meg napocskákat a falon...
Fél 10re valahogy kiszenvedtem a gyereket az ágyból, és egy gyors play station-özés után irány az ovi, állatkertbe mentek (persze nem volt hozzá kedve) ,nekem meg elkezdődött az első szabad hétvégém !!!
Ugyanis avó (nagyi) megy ma már érte és vasárnap estig, vagy hétfő délutánig haza sem hozza...:)

Bár már délután 3 van , ma még nem csináltam semmi érdemlegeset, kivéve egy kis nyelvtanulást meg rendrakást. Annyira szép idő van, hogy szerintem most összekapom magam és letépek a partra.
Kívácsi vagyok, hogy a helyiek mikor kezdenek el kifeküdni napozni, mert én szívem szerint már megtenném, de lehet hogy komplett idiótának néznének...mindenesetre ma bepróbálkozom egy takaró-kiterítéssel , meg szimpla olvasással, aztán ha elkezd főni az agyam, akkor meglátom hogyantovább.
Holnap megpróbálok korán kelni és felderíteni a szombat reggeli piacot, meg a nyüzsgést :)
Fogyókúrának nem teljesen jó ez a Portugália , mert tegnap is elszaladtam vásárolni, csak úgy, és "csak úgy " 1200 Forintból teleraktam majdnem két zacskót.

Most kipróbálom a fényképbeszúrós funkciót, hátha széthúzza az egész szöveget és akkor hagyom is a fenébe:)
Hát nem lett annyira sikeres, mert sajna fölülre szúrta be, de majd ezt is elsajátítom.
Most lépnem kell, ma még visszatérek,
Zso

Bé-vezető

Íme,a legelső blog-hozzászólásom...
Nem gondoltam volna,de nagynehezen én is ezt csinálom.Úgy látszik,egyszer mindenki eljut egy blog megkezdéséhez...kérdés ,hogy meddig van mondanivalónk.Majd meglátjuk.

Ezt az oldalt elsősorban a családom és a barátaim miatt hoztam létre,azért, hogy ezáltal nagyobb betekintést nyerhessenek abba, hogy mi történik velem Portugáliában, ahova is pontosan egy hét múlva indulok majd . Várom a kommenteket. Sziasztok .