a Sábado

Légyszíves mondjátok meg, hogy ti látjátok- e képeket, amiket beszúrok ide, mert nekem eddig egyiket sem jeleníti meg...

Azt terveztem a tegnapi csodálatos napsütős péntek után, hogy telerakom ma a fényképezőgépemet...sajnos megint esőre keltem. Így nem tudom visszaadni azokat a szép színeket és hangulatot, amit látok... az utolsó fényképezésemnél is pechemre beborult volt az ég Porto felett.. Kitartóan várok az adandó alkalomra.

Érdekes, hogy soha nem voltam egy nagy túrórudi-fan, de amióta tudom, hogy itt nem lehet beszerezni, napról-napra jobban vágyom rá :) Amúgy rengeteg itt a sütemény és nagyon finomak is, a kedvencem egy répás-süti lett, ami úgy ragad,hogy háromszori kézmosásra sem tudsz hozzányúlni semmihez.

Többen kérdeztétek,hogy milyenek az emberek, de főképp a nők... hát volt egy sztereotípiám, miszerint is itt biztos, hogy baromi feltűnő leszek majd a szőke fejemmel (ami nem feltétlenül lenne jó) , de azt kell mondanom , hogy nagyon elvétve látok olyan nőket, akik magukon viselnék a mediterrán, portugál jelleget. Sok a szőke és világos hajú nő(előbbi azért inkább festett), és kevés a sötéthajú, sötét szemöldökű... A férfiakon már inkább jellemző mindez, nekik a bőrük is sötétebb, de nem tudom megkülönböztetni a nemzeteket igazából, mert rengeteg itt a brazil , mert a nyelvük ugye azonos és itt jobbak a lehetőségeik, mint Dél-Amerikában...(mihezképest?)
Az igaz viszont, hogy mosolygósabbak-legalább is nekem is jött le. De ugyanúgy jellemző a nyomor és a szegénység is, a házakon lehet a legjobban látni . Itt a házak nagy része cserép-tetejű és szinte mindegyik ház teteje be van szakadva. Amikor a nagy hídon áltam, akkor láttam fölülről az épületeket és kicsit meg is döbbentem.
Tegnap megkaptam az első fizumat és nagyon örültem neki :)

Annyira furcsa, mert soha életemben nem álmodtam ennyit ,mint itt .Ez már csak azért is érdekes, mert elkezdtem olvasni Szepes Mária egyik könyvét, aki pont az álmokra próbálja a legnagyobb hangsúlyt fektetni és keresi benne a "jóslatokat". Így akarva-akaratlanul állandóan próbálom fejtegetni ,hogy mi mit jelenthet és be kell, hogy valljam: kurva idegesítő ezen kattogni, pláne, hogy van fix 3 ember, aki állandóan szerepel bennük, és még csak nem is ismerem őket.

Ismerősök felhajtása érdekében azt gondoltam, hogy a wiw végre valami érdemleges funkciót fog betölteni az életemben; természetesen csalódnom kellett, ugyanis amikor beírtam a keresőbe, hogy Porto és Vila Nova de Gaia, akkor rengeteg embert kidobott, de részletes átnézés után rá kellett, hogy jöjjek, a 90%-a 14-18 éves kor közötti magyarországon élő fiatal ,aki valószínűleg kedvenc énekesnőjét vagy focistáját favorizálja, ezértő is ezt jelöli be településnek...
Végülis átszűrés után találtam néhány embert, kettővel már fel is vettem a kapcsolatot és jövő héten találkozunk. Nagyon várom már, ugyanis ha egyedül van az ember, akkor bármennyire is talpraesett adott esetben -sokkal nehezebben boldogul, és bevallom kicsit magányosnak érzem magam. Soha nem voltam az az egyedül-sétálós fajta és most nehéz ezt megszoknom, de ugyanakkor rengeteget gondolkozom és sokkal több időm jut MAGAMRA.

Elmegyek sétálni, írjatok, kérdezzetek,millió puszi
Zs