Pásqua (Húsvét)

Először is Kellemes Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!!!

Másodszor Isten éltesse a Gáborokat , kiváltképp Gerő Mámort, és egyetlen Antal Gáboromat!

Jó kis hétvégén vagyok túl mondhatom.
Nem volt netem, de időm sem lett volna irogatni.

Szombaton elmentünk este egy kis bártűznézőbe , végül találtunk is egy olyat ,ami nem volt teljesen tele, így megiszogattam két koktélt, ami gyanítom, hogy fehér rumból volt összerakva, meg egy kis citromból. Utána hazadobtak olyan hajnali 3 körül , én meg elkezdtem főzni...

Napok óta tervben volt a srácokkal (Nuno, Licinio), hogy húsvét-vasárnap elmegyünk Spanyolországba és meglepjük Anitát, úgyhogy csöndben kellett lenni, nehogy elszóljam magam.
Megbeszéltük, hogy Lic eljön értem vasárnap 11-kor, utána átugrunk Miramar-ra, megvárjuk a húsvéti ünneplést és utána indulunk.

Itt húsvétkor nincs locsolkodási ceremónia. A vallásos családok virágszirmot szórnak a kapujuk elé, és a "papi-körmenet" bemegy ezekbe a házakba egy kis vendéglátásra és hozzák magukkal a keresztet, amit minden családtag megcsókol. (to kiss the cross)
Eredetileg nem terveztem , hogy részt veszek benne, meg nem tudtam, hogy mennyire engedélyezett úgymond, ha egy idegen is ott van ilyenkor a családi körben, de Anitáék kedvesen beinvitáltak, megismertem a nagymamát is és együtt vártuk a keresztcsókolást.
Nem tudom pontosan, hogy ki lehetett a pap, mert többen voltak, fiatalok és idősebbek egyaránt, de nagyon kellemesen érintett, hogy ahogy bejöttek a házba, rögtön körbecsókolt mindegyik. Aztán " elmondtunk" együtt egy húsvéti imát, Nuno körbejárt a kereszttel, mindenki megcsókolta, majd jött a kis lakmározás. ( az asztal televolt sütivel)
Igaz, a körmenet már nem nagyon bírt enni, mert gondolom reggel óta ilyen fogadtatás várta őket mindenhol, de én azért mindent megkóstoltam, meg az igazi porto-i bort is, ami annyira sűrű és édes, hogy inkább egy likőrhöz hasonlítanám, de azért finom volt.

Nuno és családja


Fél 2 körül el is indultunk, útközben megálltunk enni, ahol életemben először megkóstoltam a Lasagne- t és nagyon finom volt.
Spanyolországi uticélunk Vigo városa volt, ami a tengerparton fekszik és nagyon közkedvelt a túristák körében. Mivel ünnep volt, mindenki kintvolt az utcákon és a kávézókba is alig lehetett beférni.
A szél ezerszer jobban fújt , mint szokott, de azért csináltunk pár képet. Kis városnézés, kávézás, autózgatás fért bele a délutánba, sajnos az ünnep miatt a nagyobb bevásárlócenterek zárva voltak.
Anita és én a spanyol tengerparton

Hazafelé megálltuk Ponte de Lima városában vacsorázni, ami a Lima folyó partján fekszik és nevét egy régi hídról kapta, amit még a rómaiak építettek.

Ponte de Lima

A vacsi nagyon jó volt, és rá kellett hogy jöjjek: imádom a tonhalat salátával !!!!Soha a büdös életben nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt fogom mondani egy halra, de tényleg így van!
SŐT:
megkóstoltam a kagylót is basszus. Mit nem tesz a finnyás és válogatós gyomrommal ez a külföld, hihetetlen. Mondjuk a kagykó nem ízlett és enyhén hányingert is kaptam tőle, de úgy voltam vele, egyszer már muszáj lesz megkóstolni, meg a srácok állandóan azon aggódnak, hogy nem eszem semmit, így kellett már egy kicsit bizonyítani...
Utána lassan elindultunk és volt vagy fél egy , mire hazaértem.Utána nem volt a bajom az alvással :)
Most meg éppen készülök elindulni, hogy találkozzak Viktorral, időközben ők meg visszajöttek Lisszabonból, kíváncsi vagyok hogy érezték magukat.

Nuno és Licinio


Millió puszi mindenkinek,
pihenjetek!
Csók
Zsófika