"Elárasztott minket mindenféle eső, ami csak van: aprószemű szurkálós eső, nagy vastagon ömlő, oldalról zuhogó eső, és néha meg úgy nézett ki, hogy alulról esik az eső fölfelé. Mitöbb, még éjjel is folyton szakadt!"
Természetesen amikor elindultam itthonról, ragyogott nap, megkukkoltam a járókelőket, mindenki apró kis ruhadarabokban rohangált, így gondoltam ezazz, nem lesz itt baj.
Hát elindultam és egy rettentő jót kajáltam Viktorral a 2eurós evőhelyen (leves, második, saláta,üdítő,édesség- mindenből kettő, ha van pofád csórni), de nekem most nem volt pofám, meg nem is kellett több, mert a csicseriborsós vega kaja tökéletesen remekelt és elég is volt.
Akkor már kezdett beborulni, és Viktor már az első percben mondta, hogy a meterológia a laptopja jobb alsó sarkában azt mondta, hogy "strorm" lesz, hatalmas vihar és be fog fagyni mindenki segge...
Elmentünk a rektori hivatalba, ahol el kellett intéznie pár dolgot és pont belecsöppentünk valami tüntetésbe az egyik főtéren. Hogy kik voltak és miért tüntethettek azt nem nagyon tudtuk, de mindenkinek megvolt az egyensapi, meg egyenzászló. Megnéztük őket, aztán beültünk kávézni, illetve ki, mert a cigaretta még mindig a napi programom kávé mellé(jaaaj, de imádok itt kávézni)
De a nagy sokaság percenként 10 centit sem tett meg, így beértük őket, és vegyültünk, meg fotóztunk. Zsófika leleményesen kért valami sárga esőkabátnak tűnő nejlont is, melynek felirata valószínűleg azt jelentette, hogy a Portugál nővérkék is képviseltetik magukat a tüntetésen, de persze az is lehet ,hogy teljesen más volt ráírva...mindenesetre mindenki érdekesen nézett ránk, pláne amikor a sárga hacukánkkal bekevertünk a pirosba öltözöttek táborának belsejébe. Kellemes átfagyás után (pedig ekkor már rég rajtam volt a Viktor pulcsija) ,továbbléptünk, és betelepedtünk a pályaudvarra mintegy 2 órára. Közben okosan elkezdett szakadni az eső persze és nem hagyta abba utána többé.
Ezek Viktor képei
A hazafelé indulást szerintem a legrosszabbkor időzítettük (persze az én erősködésemre), és ha lehet azt mondani, szarrá áztunk. De kegyetlenül. Úsztam a cipőmben.
Utána a koleszba mentünk, én kaptam kölcsön papucsot meg zoknit, belecsöppentem a Portugál bajnokság focimeccsének nézésébe, de akkor már egy redbull után is összeestem a fáradtságtól, majd nagynehezen hazaindultam, vizesen, a délutáni cuccomban. Most persze kinyílt a csipám, pedig már jó lenne egy rendeset aludni, mert megint eszeveszett nagy baromságokat álmodok minden éjjel és maga a kínszenvedés felkelni...
A múltkor volt egy érdekes precedensem, mivel lekéstem az uccsó buszt (nem, nem késtem le,ott álltam a buszmegállóban, csak itt ugye a hülye buszok továbbhajtanak, ha nem inted le őket...) és jó lett volna valahogy hazaérni, mivel az éjszaka elég hideg, a hazasétám meg potom 3 óra lett volna körülbelül. Így nekiálltam stoppolni, két érdekes fazon fel is vett. A részleteket nem mesélem, meg voltam ám ijedve rendesen, de végül hazajutottam. A dolog szép része, hogy nem tudtak angolul , így a helyi nyelvre voltam rákényszerülve, és szerencsére faszán megértették hogy mit akarok mondani. Fordítva ez már nem lenne helytálló kifejezés :)
Baromi fura lesz otthon majd felszállni először egy 7-es buszra, remélem nem intem majd le.
Tegnap kondi nap volt, lusták voltunk, mint a disznó, bemutattam Anitát Filnek, osztja a véleményt, hogy Fil egy kicsit idióta, de ezt szeretjük benne...
Üdv a Csongoroknak, főleg a mezőtúrinak,
és puszi mindenkinek.
-mindig vigyetek mindenhova esernyőt magatokkal, mostmár én is ezt fogom tenni...
1 megjegyzés:
nagyon jó a "százfogú"-nénis fotód!
(egyébként még itthon sem lehet rövidujjúban rohangálni::)))
Megjegyzés küldése