Ilyenkor, amikor visszatér az ősz...

Ismételten elnézést a hanyagságért és a kimaradt postok miatt.

Hát kár volt elkiabálni a nagyon jó időt, ugyanis 3 napja ítéletidő van megint, most annyira fúj a szél, hogy az összes redőnyt le kellett húzni, hogy nem fagyjunk meg. Nem is tettem ki a lábam ma a lakásból ,csak reggel amikor elvittem Filipet oviba.
Önkéntesen megszabadultam a portugál csajokkal szembeni előnyömtől ; szőkeségemtől.
Most aktuálisan olyan sötét-vörös vagyok és persze nagyon nehéz megszokni, mert megint megváltoztatta az arcomat, de hát ez legyen az ember legnagyobb gondja az életben.

A mai napomat rettentő jól sikerült kezdenem, az első mozdulattal kiborítottam a red bull-om felét a billyentyűzetre, így kezdődhetett remegő kézzel a szétszerelés ,szárítgatás, de mindezek ellenére utána is össze-vissza írta a betűket, és egy csomó nem is működött, így eltettem szegény gépemet egy kényszerpihire, és hál istennek estére visszarázódott a rendes kerékvágásba.
Ma este meghívtak hétvégére egy motorversenyre Lisszabonba, de milyen Murphy törvénye, sajna dolgozom egész hétvégén, így elesek egy ingyenfuvartól és a főváros megtekintésétől....remélem lesz rá még alkalmam és főképp szabadidőm.

A hetemet is igen jól kezdtem, mert hétfő este lekéstem az utolsó buszomat, szakadt az eső, fújt a szél és nem szívesen ruháztam volna be egy hosszú taxizásra, így Viktor megpróbált becsempészni a kollégiumba, ami sikerült is ,mert persze pont egy olyan portás volt, aki még sohasem , így nem esett le neki hogy nem vagyok bentlakó, de mindezek ellenére az egész szituáció a Mission Impossible-hez hasonlított, lopakodás be -és kifelé is. Maga az éjszaka nem volt túl pihentető, ugyanis Viktor brazil szobatársa rettentően horkolt, mocorgott és a köhögésétől megremegtek a kolesz falai :), de valahogy átvészeltük.

Nem tudom, hogy említettem -e korábban, de beszéltem az egyik közeli kávézó főnökével, aki munkaerőt keres, a héten fog visszajelezni, jó lenne elcsípni a melót...

A nyelv megértése valahogy beindult nálam... azt veszem észre, hogy a mesefilmekben már nagyjából értem, hogy mit mondanak. Filipe-el is próbálok már néha portugálul kommunikálni, igaz sokszor van hogy kérem mondjon valamit és akkor ugyanúgy elmondja magyarul:):)

Na, mot befejezem az élménybezsámolót,mert nincs rá ingerem.Ha lesz vmi extra, írok,csók!